Ma megvolt a vizsgajelentkezés a záróvizsgákra. A polgira nyitva álló 2 héten belül természetesen a legkorábbi időpont volt a legkedvezőbb, így a cél is ez az időpont volt a részemről. Arra számítottam, hogy a neptunba megint nehéz lesz bejutni, ezért némi kaját is pakoltam a monitor elé, ha a dolog hosszúra nyúlna. Nagymama még a vezetékes telefont is letakarta a sáljával, nehogy reflexből felvegye, ha megszólal.
8:45 perc után már felállni sem mertem a géptől. 8:52-kor lecsekkoltam a pontos időt, aztán 8:55-kor még egyszer beléptem csak azért, hogy kb. felmérjem, mennyire túlterhelt a rendszer így 5 perccel a startpisztoly dörrenése előtt. Simán beengedett és elkezdte visszafelé mérni azt a tízpercnyi időt, amennyit belépve lehet tölteni. Mivel ebből 5 perc 9 utánra esett, így belépve maradtam, mert így 1 klikkre voltam a vizsgajelentkezéstől.
Aztán egyszer csak 9:00-t mutatott az óra: egy tizedmásodpercnyi bénultság után rányomtam a jelentkezés gombra és láss csodát: Jelentkezés sikerült. Az idegességet kezelni és közben a megfelelő időpontokat megtalálni egyszerre nem is olyan könnyű, mint ahogy az ember tervezi, sőt komoly koncentrációt igényel, hisz fogalmam sincs mennyi időm van, csak sejtem, hogy nagyon kevés, de most ezzel nem is foglalkozhatok. Miután mind a néggyel végeztem, megnéztem, hogy mi a helyzet a vizsgaidőpontokon: ekkor 9:01 van és polgiból az összes csoport betelt az első napra. Egy percünk volt, hogy a kívánt időpontra bejelentkezzünk - gondotam akkor, de tévedtem: a legfelső csoport, amibe sikerült bejutnom, 9:00:07-kor telt be, azaz itt csak 7 másodperc állt rendelkezésre, a legalsó pedig 9:00:39-kor, tehát még 1 percünk sem volt.
